George Akerlof és Robert Shiller (mindketten neves közgazdászok) Animal Spirits című könyvükben azzal foglalkoznak, milyen szerepet játszanak a pszichológiai tényezők a gazdaságban, és párhuzamot vonnak a pénzügyi világválság és a póker között.

"Az 1920-as évek utáni kulturális változás  többféle módon mutatkozott meg, például a szabadidős tevékenységekben. A harmincas években, a világválság idején virágzott a bridzs, amelyet az 1920-as évek végefelé játszottak először az Egyesült Államokban. 1941-re, a nagy gazdasági világválság végére az Association of American Playing Card Manufacturers felmérése alapján a bridzs lett a legnépszerűbb kártyajáték az országban, és az USA háztartásainak 44 százalékában játszották. A bridzshez partner szükséges, akivel együtt kell működni [...és] csak ritkán játsszák pénzben.

A 21. század első évtizedében a bridzs népszerűsége súlyosan visszaesett, az idősek játékának tartják, csak néhány fiatalabb rajongó játssza.  Ezzel ellentétben az elmúlt években a póker - és különösen annak 21. századi variációja, a Texas hold'em - előretört. Ezeket a játékokat egyének játsszák, csakis önmagukért, nagy hangúlyt kap benne a blöffnek és pókerarcnak nevezett megtévesztés, valamint általában pénzben játsszák.[...]

Ha a milliók által játszott kártyajátékok kiemelik a megtévesztés jelentőségét, nem lenne naivitás feltételezni, hogy ez a fajta eltolódás nem fordul elő a kereskedelem világában is?"

Tekintsünk el az olyan apróságoktól, hogy a pénzügyi válság elsők között eldőlő óriásának, a Bear Stearnsnek a vezérigazgatója,  James Cayne éppen bridzsversenyen vett részt, amikor az általa vezetett pénzintézet összeomlott, a bridzset elég gyakran pénzre játsszák és a Texas hold'em nem a 21. század találmánya, bár népszerűsége kétségkívül az utóbbi években nőtt meg ennyire. Azonban a blöff a póker beépített része, mindenki számít rá, míg a Madoff-féle Ponzi-csalás törvényellenes.

Már alig várom, hogy kiderüljön, hogy a klímaváltozásért is a póker a felelős.